Andrés Torres SEGOVIA

(1893. február 21. Linares, Spanyolország - 1987. június 2. Madrid, Spanyolország)

Andrés Segovia 1893-ban született az andalúziai Linares városában, mely a spanyolországi Jaén tartományban található. Édesapja sikeres ügyvéd, aki fiát is erre a pályára szánja. Mint jó apa, fia kultúrális nevelésére is sok gondot fordít, így a kis Andrés zenei képzésben is részesül. Zongorázni és hegedülni tanul, azonban egyik hangszer iránt sem lelkesedik különösebben. Zene iránti érdeklődése akkor lobban fel, mikor egy barátjuknál először találkozik a gitár csodálatos hangjával. Családja és a Granada Musical Institute-béli tanárának tiltakozása ellenére beleveti magát a gitártanulásba. Karrierjét flamenco gitárosként kezdi, hat évesen első "tanára" Agustinillo- egy amatőr flamenco gitáros, Paco de Lucena rajongó. (Első saját hangszere is Paco de Lucena egyik gitárja volt. A híres flamenco gitáros egyébként Segovia öt éves korában húnyt el.) Mivel igen hamar túltesz oktatóján, megfelelő tanár híján autodidakta módon fejleszti tudását, technikáját.

Felhasználva korábbi zenei tanulmányai során szerzett tudását, kialakítja egyéni gitáros technikáját. Rájön, hogy egyes zongora gyakorlatok nagyon hasznosak a gitáron alkalmazva az ujjak erősítésére. Habár tanulmányai során megismeri és hasznosítja a korábbi nagy mesterek- mint például Francisco Tarréga- gitártechnikai útmutatását, mégis megmarad egyéni stílusa és egyedi technikája, mely a hagyomány és a saját újítások egyfajta különleges ötvözete. Miközben a hangszer mesterévé képzi magát, egyre biztosabb benne, hogy a gitár méltó helye a koncertpódium. A gitár klasszikus koncerteken való elfogadtatása szinte kilátástalannak tűnő nehézségekkel jár, mégis rendíthetetlen kitartással és hittel küzd érte. Komolyzenei körökben a gitárt a klasszikus zenére alkalmatlannak gondolták, s csak kocsmákban előadott dalokat és táncokat kísérő népi hangszereként tekintettek rá. Tény, hogy a klasszikus-romantikus éra (Sor, Giuliani, Coste, Mertz...) mely a 19. század első felében elhozta a gitár hihetetlen népszerűségét már leáldozott. A századfordulón nem volt a hangszernek igazi élő irodalma, s sem a korábbi sem az akkori nagy zeneszerzők nem komponáltak rá műveket.

Művészi pályafutását 1909-ben, tizenöt évesen kezdi. Első nyilvános koncertjét Granadában, egy helyi kultúrális alapítvány- a Circulo Artistico- pártfogásával adja, melyet számos másik is követ 1912-ben Madridban, 1916-ban Barcelonában. Madridban hozzájut egy Manuel Ramírez által készített hangszerhez, s hosszú évekig ezen játszik. Az 1930-as évek közepén kezd egy Hermann Hauser hangszert használni.