Fernando SOR
életrajza
(Eredeti nevén: José Fernando Macari Sors)
(1778. 02. 13/14. Barcelona - 1839. 07. 08. Párizs)
Barcelonában születik egy jómódú katalán kereskedő fiaként. Születési dátuma vitatott,
de annyi bizonyos, hogy 1778. február 14-én keresztelik meg. Zenei tanulmányait a közeli, montserrati kolostor kórusiskolájában kezdi. Hegedűt, zongorát és összhangzattant tanul, valamint alap zenei képzésben részesül. 16 évesen hagyja el a kolostort. Ekkor egy arany érmét kap, mely szokás szerint a végzős diákok családjának megsegítését szolgálja. Ebből vásárolja első gitárját. Barcelonában egy olasz operatársulat tagja lesz, ami lehetőséget kínál az ének és hangszerelés gyakorlati megismeréséhez.
18 évesen megírja a "Telemachus Calypso szigetén" (Telemaco nell'isola de Calipso) című operáját, melyet 1797-ben mutatnak be Barcelonában, nagy sikerrel. Ezt követően Madridba megy, ahol arisztokrata körökben mozog és mecénásokat szerez. Ezek egyike Alba grófja, akinek szolgálatába áll. A gróf 1802-es halálakor támogató nélkül marad, de szerencsére Medinaceli hercegénél sikerül állást szereznie. A francia megszállás zavaros időszaka alatt behívják a katonasághoz, ahol kapitányi rangot szerez. Ebben az időszakban születnek első jelentősebb gitárművei. Amikor a francia csapatok visszavonulnak Arthur Wellesley (később Wellington hercege) csapatai és a spanyol gerilla csoportok támadásai elől, Sor közismert francia szimpatizáns volta miatt kénytelen velük együtt elhagyni az országot.
1812-ben Párizsba megy, ahol korának jelentős zenei személyiségeivel találkozik (pl. Cherubini, Berton). Ebben az időszakban szimfóniák, dalok, operák, balettok, gitárművek születnek. Sikeres koncerteket ad. 1815-ben megy Angliába. Londonban nagy sikerrel debütál. 1817. március 17-én "Concertante for guitar, violin, viola, cello" című művét mutatja be szólistaként a Londoni Filharmóniai Társaság egyik koncertjén az "Argyle Rooms"-ban. Ebben az időben koncertezik Londonban Giuliani is. Híveik két egymással rivalizáló pártba tömörülnek, és saját klubot működtetnek. 1822-ben tiszteletbeli tagja lesz a "Royal Academie of Music"-nak. Párizs és Németország után 1823-ban novemberében Moszkvába érkezik. Hamarosan az orosz társadalom felsőbb rétegeiben mozog. Játszik I. Alexander cárnak és családjának is, majd a cár 1825-ben bekövetkező halálakor I. Miklós cár kívánságára megírja a "Funeral march"-ot, mely elhangzik a temetésen is Szentpétervárott. Moszkvában három balettet ír (Hercules und Omphale, Cendrillon (Hamupipőke), ?).
1927-től újra Párizsban él, ahol megírja a "Le dormeur Eveille" című balettjét és a "La belle Arsene" című meseoperát. A zeneszerzés mellett tanárként is működik, egyik tanítványa Napoléon Coste. A gitár ekkor van népszerűsége csúcsán, és ekkor tartózkodik Párizsban Carulli és Aguado is, akivel barátságot köt. Sok duót komponál, melyet Aguadóval együtt adnak elő. (Érdekesség, hogy a szólamokat 'Sor' ill. 'Aguado' megjelöléssel látja el.) 1830-ban megírja a "Méthode pour la guitarre" című művét, melyben gitártechnikai tapasztalatait összegzi. 1831-ben Lafont (hegedű) és Hertz (zongora) közreműködésével előadják Hummel "Sentinel" című trióját. Sor műveit Antoine Meissonnier adja ki 16 kötetben. Sor későbbi műveit Pacini-nél jelenteti meg. Utolsó évei boldogtalanok. Lánya és felesége röviddel egymást követően hirtelen meghal. 1839. július 8-án hal meg nagy fájdalmak közepette, nyelvrákban. Párizsban a Montmartre-on van eltemetve.
Művei szóló gitárra:
Op. 1: Six Divertimentos
Op. 2: Six Divertimentos
Op. 3: Theme and Variations
Op. 4: Fantasia
Op. 5: Six petites pièces
Op. 6: Twelve Studies
Op. 7: Fantasia
Op. 8: Six Divertimentos
Op. 9: Variations on a Theme of Mozart
Op. 10: Troisième Fantaisie
Op. 11: Deux thèmes variés et douze menuets
Op. 12: Quatrième Fantaisie
Op. 13: Six Divertimentos
Op. 14: Sonata "Grand Solo"
Op. 15(a): Folies d'Espagne & minuet
Op. 15(b): Sonata
Op. 15(c): Thème varié
Op. 16: Variations on "Nel cor più non mi sento"
Op. 17: Six Waltzes
Op. 18: Six Waltzes
Op. 19: Six airs from The Magic Flute
Op. 20: Theme and Variations
Op. 21: Les Adieux
Op. 22: Grand Sonata
Op. 23: Fifth Divertissement
Op. 24: Huit petites pièces
Op. 25: Second grand sonata
Op. 26: Variations on "Que ne suis-je la fougère"
Op. 27: Variations on "Gentil housard"
Op. 28: Variations on "Malbroug" (französisches Volkslied "Marlborough s'en va t'en Guerre")
Op. 29: Twelve Studies
Op. 30: Fantaisie
Op. 31: 24 Leçons progressives
Op. 32: Six petites pièces
Op. 33: Trois pièces de société
Op. 35: 24 Exercices très utiles
Op. 36: Trois pièces de société
Op. 37: Serenade
Op. 40: Variations on "Ye banks and braes o' bonnie Doune"
Op. 42: Six petites pièces
Op. 43: Mes ennuis, six bagatelles
Op. 44: 24 petites pièces
Op. 45: Voyons si c'est ça
Op. 46: Souvenir d'amitié
Op. 47: Six petites pièces progressives
Op. 48: Est-ce bien ça?
Op. 50: Le calme
Op. 51: A la bonne heure
Op. 52: Fantaisie villageoise
Op. 54: Morceau de concert
Op. 56: Souvenirs d'une soirée à Berlin
Op. 57: Six valses et un galop
Op. 58: Fantaisie
Op. 59: Fantaisie élégiaque
Op. 60: Introduction à l'étude de la guitare
M?vei gitárduóra:
Op. 34: L'Encouragement
Op. 38: Divertissement
Op. 39: Six Valses
Op. 41: Les deux amis
Op. 44bis: Six Valses
Op. 49: Divertissement militaire
Op. 53: Le premier pas vers moi
Op. 54 bis: Fantaisie
Op. 55: Trois duos
Op. 61: Trois petits divertissements
Op. 62: Divertissement
Op. 63: Souvenir de Russie

